„Az ünnepek az év tartóoszlopai, amelyek a világmindenség szellemével kapcsolnak össze bennünket.” „Az életet a ritmusok hordozzák.” (Rudolf Steiner)
Az évkör ünnepei szorosan összefüggnek a természet változásaival, ritmikusan követik annak körforgását. Ez a ritmus a szervezetben a légzés folyamatában is megfigyelhető, a ki- és belégzésben. Mindaz, amire keresztény ünnepként tekintünk, a világ ősi rendjébe illeszkedik bele. Az óvoda célja a természettel, annak változásaival minél tökéletesebb összhangban élni. Az évszakok változása mellett az ünnepek jelentik az év tagolásának alapját. Ahogyan az ünnepek elkülönülnek a mindennapoktól, a gyerekek megélik azok spiritualitását, az ünnep szimbolikáján keresztül.
Ünnepkörök | Időszak | Ünnep |
Betakarítás | szeptember 01.- | Kőleves ünnepe |
Szent Mihály időszak | szeptember | Sárkányeregetés/ bátorságpróba |
Szent Márton időszak | november | Szent Márton nap |
Advent | december | Adventi kert |
Három Királyok időszak | január 06.- | Dramatikus játék |
Farsangi időszak | február | Farsang |
Tavaszvárás | február -március 20. | Tavasz születésnapja |
Húsvét | március 23.-április | Húsvéti ünnep . |
Mennybemenetel és Pünkösd időszaka | április -május. | Mennybemeneteli és Pünkösdi kirándulások . |
Nyárelő | június – | Nyárünnep |
Betakarítás ünnepe
A nyárutó a természet ajándékainak elfogadása, egyben ember és természet összhangjának közös
ünnepe. Tele hálával fogadjuk a természet adományait, köszönetet mondunk a fényért, a Nap melegéért, az életet adó esőért, az állatvilág sokszínűségéért, és az ember sokféle módon megnyilvánuló tetterejéért.
Az első napoktól folyamatosan összegyűjtjük a nyáron gyűjtött terményeket, terméseket és saját eszközeinkkel megkezdjük a feldolgozást. A gyerekekkel együtt betakarítjuk a kertünk terményeit befőzünk, csépelünk, a zöldségekből levest főzünk, szalma díszeket készítünk, készülünk a közös őszünnepre, a szülőkkel közös lakomára. Az óvodában minden a bőséget ünnepli. Az évszakasztal körül színekben pompázva gyűlnek a termések egészen a lakomáig, a Kőleves főzésig. A dalok, versek és a közös játékok a betakarításról, a jól végzett munka jutalmáról szólnak és a háláról mely eltölti az embereket mind e bőség láttán.
Az időszak fontos feladata az új gyerekek beszokásának segítése. Az óvónőknek olyan biztonságos légkört kell teremteniük, mely nem ingatja meg a gyerekek otthonról hozott érzelmi biztonságát. Lehetőséget kell teremteniük arra, hogy a kicsik saját, biztonságos környezetükből szemlélhessék a nagyobbak játékát. Az óvónőknek a szülőkkel együttműködve kell megtalálniuk azokat a mozzanatokat, melyek segíthetik a kisgyerekek beilleszkedését.
Szent Mihály időszak
„Ha a napok rövidülnek, fényesebbé válnak a szívek.
S az ősz felett fénylik Szent Mihály.” H.Ritter
Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a túlvilágra költöző lelkek kísérője, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Általában kezében karddal és mérleggel ábrázolják. János evangélista Jelenések könyvének 12. fejezetében hatalmas képekben tudósít minket Mihály arkangyalnak a sárkánnyal vívott harcáról.
Mihály nap az ősz első ünnepe. Az ősz és a tél időszaka a befelé fordulás, a koncentráció, a belégzés és visszahúzódás időszaka (a növények is visszahúzódnak) – míg a tavasz és a nyár a kilégzés, a keletkező élet évszaka. Mihály időszakban érezhetően küszöbön állunk a nyári és a téli napforduló között. Olyan, mintha ilyenkor a fény és a sötétség között ellentmondás lenne. A napok érezhetően rövidülnek, azaz a külső napfény egyértelműen csökken és az életerők visszahúzódnak a természeti folyamatokból. Az ember azonban a természet ezen elhalásával szemben megpróbál valamit tenni, amennyiben megkísérli a nyári napfényt magába felvenni és megőrizni. Ezt aztán a legmélyebb téli időben lelki fénnyé tudja változtatni, amely a karácsony éjszakát beragyogja. Ez annál inkább sikerül, minél inkább tudatosan lépjük át az őszi küszöböt a Mihály időszakban. Természetesen az óvónő szájából mindezekről egy szó sem hangzik el. Mihály napot az óvodában bátorságpróbákkal, és sárkányos mese elmondásával ünnepeljük. Az ünnepen sárkányt eregetünk és sárkánykalácsot is sütünk. Mihály napja a félelem nélküli erős akarat ünnepe. A gonosz által keltett félelem legyőzését ünnepeljük ezen a napon, és a bátorság Mihálytól adatik nekünk. Mihály tekintetének fényénél az ember felismeri, mit tett jól vagy helytelenül. Mérlegel. A Mihály időszak színei: vörös és a narancs, jelképei a kard és a mérleg.
Szent Márton időszak
November 11-én Szent Mártonra emlékezünk (szül. 316.), aki ezen a napon halt meg, 397-ben. A korai kereszténység ezt az évfordulót, mint az isteni világban való születés napját ünnepelte. Márton az az ájtatos férfi a keresztényeknél, aki megosztotta köpenyét egy koldussal. Ő valósította meg az Újszövetség igéit: „Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel tettetek, velem tettétek.” (Máté 25,40) Ezért lett Márton a keresztény testvéri érzés példája.
A napok már nagyon rövidek. Az egyre jobban sötétedő világban felvillan mindaz, ami az ember belső fényévé vált, és még azzá akar válni. A lámpásokat napok, holdak, csillagok díszítik, és a felcsendülő énekekben is megjelennek ezek az égitestek… Az égi erőkről van itt szó, amelyek az emberi lélek segítségével hatni akarnak a földön is. Márton-napon egy burokkal körülvett fényt hordozunk körül a sötétedő alkonyban. A Michaeli-fejezet végén a belső fényről beszéltünk, amit az embernek meg kell gyújtania önmagában. A lámpást tekinthetjük a belső fény képének. De ez még nem az a fény, amelyet karácsonykor a Földre született Világ világossága jelképeként, a karácsonyfán gyújtunk. A lámpást nem a szobában gyújtjuk meg, hanem kint a szabadban. Mivel a fényt burok védi, dacolni tud a természet elemeivel.
Az ünnep másik jelképei a manók. Ők azok a lények, akik a földben a gyökerek közt élnek, kristályokat, nemesfémet fényesítenek, csiszolnak, hogy megőrizhessék bennük a nap fényét, melegét a számunkra. A földbe visszahúzódó szellemi erőket jelképezik, a kincsek a föld mélyére levitt fényből születnek.
Advent
Minden gyermek számára ez egy várakozással (advenire – megérkezés) teli időszak, hiszen hamarosan eljön a Karácsony. A belső nyugalmat és csendet, amely a lelki béke alapfeltétele, éppen az adventi időszakban a legnehezebb megteremteni, de erre kell törekednünk.
A külső fény belső fényként szeretne kigyúlni az emberi lelkekben. Az ide vezető út ráhangolódás az ünnepre, a különböző erények tudatos gyakorlása a felnőtteknek. A gyerekeket saját példánk által hangoljuk rá a jó szokásokra, tanítjuk a gyakorlandó magatartásokra, ezzel késztetve utánzásra őket. Például a várakozásra, a türelemre.
Advent- befelé fordulás, önvizsgálat, a várakozás időszaka. Kivárni dolgokat, vagy képesnek lenni a várakozásra gyakran nehezünkre esik. A várakozás megtanít bennünket az idővel való bánásmódra. Terveink megvalósítása időt, kitartást igényel. A türelmetlenséget át kell tudni alakítani. A gyerekek átélik a kivárást. A karácsonyra várakozunk, lelkiekben előkészülünk. Tudatosan próbáljuk megteremteni a belső nyugalmat és csendet. A reigenben olyan játékok vannak, amelyek elcsendesedésre ösztönöznek, Betlehemes játékokat játszunk a gyerekekkel. Karácsonyi süteményeket sütünk és megérkezik az Angyal-posta is.
Három királyok
A téli szünetről visszaérkezvén a bibliai történetet egy más aspektusból érzékeltetjük a kisgyerekekkel. A három királyok oldaláról közelítünk, mivel a három király más minőséget jelenít meg a gyerekek számára. Ez a minőség az égi bölcsességet, a jövőbe látás tudományát jelenti. Ezt a gyerekekkel a ritmikus körjátékon belül a három királyok játékkal érzékeltetjük. Így élhetik át a gyerekek a születés két pólusát.
A Három Királyok a beteljesült várakozás időszaka. Gáspár, Menyhért, Boldizsár a tudás birtokában indulnak el megkeresni a megjövendölt és immár megtestesült Messiást. Útjuk fáradtságos, de egész életük koronája az imádat, amit ajándékaikkal fejeznek ki. („Köszöntünk téged, drága gyermek, mindannyiunknál nagyobb király!”) A három király játékban a gyerek átélhetik a királyok várakozását a megjövendöltre, útjuk bizakodó viszontagságait és a rátalálás örömét.
A három király a három életkort jelképezi, és az annak megfelelő várakozást és habitust. Az ifjúság – vitalitás; érett kor – férfi erő; öregkor – bölcsesség hármasára épül a dramatikus játék. A szerepeket előre kiosztjuk, elsőnek mindig az iskolába indulók kapják a király szerepeket, a kisebbek csak áhíthatják a koronát és a királyságot, nekik csak idősebb korukban adatik meg. Fontos tudás a nagyobb gyerekek számára, hogy bár övék a királyság, más (szolgai) szerepeket is vállalniuk kell ahhoz, hogy játszhassunk. A dramatikus játékok nagy erénye, hogy türelemre nevelnek. Mindenkinek ki kell várnia minden szerep kiosztását, azt hogy rá kerüljön a sor, valamint azt, hogy a játék végeztével lekerüljön róla a jelmez. A játék során nem kell szólniuk a szereplőknek, a játékot az óvónő vezeti, de bizonyos helyeken a szöveg dramatizált, lehetőséget adva arra, hogy a bátrabb gyerekek megszólaljanak.
Farsang
A farsang időszaka a vidámságé, a gondűző téltemetésé. A felnőtteknek azon igényét, hogy egy évben egyszer idegen bőrbe bújjanak, hogy egy egészen más lénnyel, vagy egy más személlyel azonosuljanak, a még nem iskolás gyermek naponta kielégíti játékában. Gyakran néhány perc leforgása alatt lehetséges számára, hogy mássá váljon, és ennek megfelelően rendezze játékát. Utánzás útján környezetének minden látható folyamatához képessége van, hogy kapcsolódjon, így ha farsangot tartunk, egy konkrét téma köré szervezzük a farsangi mulatságunkat. A farsangi játék valójában nem különbözik a gyerekek szabad játékától. Semmilyen nehézséget nem jelent számukra egyik szerepből a másikba vándorolni. A jelmez általában csak akadálya a szabad szerep választásnak, ezért is választottuk a beöltözésnek azt a módját, hogy a gyerekek a nap folyamán szabadon cserélhetik az öltözeteket. Arcot nem festünk, azzal lemoshatatlanná válik a szerep. A ruhákat, kellékeket a szülők gyűjtik össze és hozzák a farsang előtt. A farsang idei témája a CIRKUSZ. Ezen a vidám napon nem maradhat el a finom farsangi fánk megkóstolása sem. Addig is Farsang Feri teszi titkos csínytevéseit az óvodában…
Tavaszvárás
Amikor a tél a maga hidegével és sötétségével, erős formaerejével, amely a hópelyhek kristály alakzatában is megmutatkozik, lassan mérséklődik, és a jelentkező tavasznak elébe megy, akkor kezd a természet ébredezni. A fény érezhetően nő, és szétárad az első melegség. Mindenütt új élet kezdődik és tör elő. Rügyek duzzadnak a fákon és bokrokon, az első hóvirágok, martilapuk kinyílnak a nap fényére. A gyerekek is egyre inkább igyekeznek ki a szabadba, naponta felfedeznek valami újat és örömmel köszöntik azt.
A farsangi téltemetés után várakozás a rügyfakadásra, a természet éledésére. Előkerülnek a kerti szerszámok, trágya érkezik a veteményesbe és mindennap új tavaszi virág bimbózását figyelhetjük meg a kertben. A téli ruhák megfogyatkoznak az öltözőben, a hótaposókat felváltják a gumicsizmák. Sár van és tavasz illat.
Fontos tennivaló ebben az időszakban a „palánta” gyerekek iskolamunkáinak elindítása.
Húsvét
A március 21-i tavaszi napéjegyenlőség után a Nap diadalmasan megelőzi a Holdat, egyre magasabban jár és az 1 nap alatt bejárt pályája szélesebb lesz. A tavaszi telihold utáni első vasárnapon a növekedő nappalok idejének elején ünnepeljük a húsvétot. A Húsvét tulajdonképpeni témája a halál és feltámadás. Ennek mélyebb megértéséhez a gyermeki lélek lassan érik meg. Állandóan körül vannak véve a meghalás és a keletkezés folyamataival, de csak iskolás korban kezd ez egyre jobban megvilágosodni gondolkodó tudatukban. Ebben a meghalásban már benne van egy új élet csírája. Ezt tanítja nekünk a természet a legváltozatosabb módokon. Ősszel, miután kialakultak a rügyek, s ezzel a természet gondoskodott az új levelekről, lehullottak a régi levelek és az életerők visszahúzódtak. Az érett gyümölcsök táplálékul szolgáltak vagy elhaltak és elrothadnak. Bennük képződött az új mag, amelyből amint a körülmények kedvezővé válnak, előtör az új csíra.
Az a hatalmas átváltozási történés, ahogy az egykoron kétezer évvel ezelőtt a Golgotán az emberiségért végbement, nekünk, mai embereknek, nem egykönnyen érthető. Tudatosan kell járnunk az utat, ha a feltámadott Isten misztériumát valóban be szeretnénk fogadni magunkba. Rudolf Steiner az ünnepekhez kapcsolódó előadásainak központi gondolata a Golgotai misztérium. Ha befogadjuk lelkünkbe az ilyen nagy eseményeket és ezeket évről évre elmélyítjük magunkban, akkor sokkal intenzívebb kapcsolatba kerülünk azzal, amit a gyerekekkel a keresztény ünnepek alkalmával csinálunk. A kisgyermekek számára, akik még egészen az érzékelésen keresztül kapcsolódnak mindenhez, nagyon fontos, hogy sikerüljön gondolatainkat főként a tettekben és gesztusokban megjeleníteni s ne magyarázatokkal, hanem a természeti folyamatokon keresztül megismertetni. Ez jó alapot teremt, amivel a gyermekek a későbbi években egyre inkább megtanulhatják értelmükkel felfogni és megérteni a lelki és szellemi területek legnagyobb titkait és összefüggéseit.
Az időszak célja, hogy a gyerekek megéljék a természeti folyamatokat és érzelmileg átélhessék a megújulást. Mindezek a jelentéstartalmak a tapasztalatok szintjén jelennek meg, a húsvéti misztériumról semmilyen formában nem esik szó az óvodában. A halál és feltámadás, mint az ősszel eltett búzamag jelenik meg, mely most húsvétra újra kicsirázik. A tojás az új élet csírája ugyancsak felbukkan majd a húsvét otthoni ünneplése során. A kakas, mint a feltámadás hírnöke jelen van verseinkben és a kézműves tevékenységek során is többször előkerül, mint motívum. A nyúl az önzetlenség, önfeláldozás jelképe, a bárány az ártatlanság és jóság megtestesítője. A barkaág jelképezi a termékenységet, a bőséget és a jeruzsálemi bevonulásra utal.
A csoportban több szín van, mint korábban. A selyemkendők, az építőkockák színesebbek, előkerülnek olyan játékok, amik korábban nem voltak, de ismerősek a gyerekek számára, mások raktárba kerülnek.
A csoportban sok helyen virágzó gyümölcs ágak vannak. Barka manókkal, virágtündérekkel.
A gyerekek 10 nappal a szünet kezdete előtt visszahozzák a Mihály napkor hazavitt búzás zsákocskáikat és közösen elültetjük a búzát. („Mag, mag búzamag…”) A búzát naponta a székkör előtt megöntözzük. A szünet kezdetekor szép magas búzafüvet visznek haza. Húsvét reggelén a búzába egy piros tojás kerül, jelezvén az ünnepet, összekötve a családot és az óvodát.
Mennybemenetel,pünkösd
A Mennybemenetel az első olyan Karácsonyt követő ünnep, amelyet az újra kitárulkozó természet jegyében ünnepelünk. A Mennybemenetel tulajdonképpen a természet virág-ünnepe. Elsősorban a gyümölcsfák pompáznak virágdíszben. A gyümölcsfák virágfelhői mintegy ellenképei a felhőknek az égen. A virágzó gyümölcsfák illatos felhőbe burkolják a Földet. A Föld kilélegzik, kiárasztja lényét a környezetbe. Minden üde és ragyogó, a paradicsomi időkre emlékeztet. Mintha a természet vágyat akarna ébreszteni bennünk, hogy ezt az állapotot belülről is átéljük. Az emberi lélek hasonlóan érzi át a Mennybemenetelt és a Pünkösdöt, mint a Nap felé kitárulkozó virág, ami utána szinte fájdalmasan összehúzódik, hogy gyümölcsöt érleljen.
Ezt a folyamatot különösen a pitypangnál figyelhetjük meg. A bimbóból a szirmok úgy tárulnak szét, mint a Nap sugarai. A pitypangos rét olyan, mint a Föld ragyogó válasza a napfénynek. Lassanként ismét összehúzódnak a szirmok. Végül az egykori virág újra kinyílik és egy mag-golyó lesz belőle: parányi kozmosz. A magvakat, mint apró ejtőernyőket viszi a szél oda, ahol majd leszállnak a Földre. Ott nyugszanak a következő tavaszig, amikor új pitypang fejlődik belőlük. Ez a virág mintegy jelképezi a Mennybemenetel és a Pünkösd eseményét.
Ahogy a Mennybemenetel a virágzáshoz hasonlítható, úgy a Pünkösd összefüggésbe hozható a gyümölcséréssel és a mag fejlődésével.
Mennybemenetelkor hasonlóan a Húsvéthoz, szintén csak jelképeket használunk ebben az időszakban. Pillangó, eső, felhő, szivárvány, szél jelennek meg a tevékenységi formáinkban, meséink, dalaink tartalmában. Az átváltozás jelentőségét szimbolizálja az Ünnep napjának reggelén megjelenő arany szín az évszakasztalon. Rendszeresen gondozzuk kertünket, még vetjük a virágmagokat. Az ünnepig minden nap egy színes tojást akasztunk a tojásfára. „Égi búzaszár, hajnalszóra száll…”.
Pünkösd ünnepkörében azokat az érzéseket erősítjük a gyermekekben leginkább, melyek a csoport közösséggé formálódását segítik. Szimbólumként megjelenik a fehér galamb, a piros szín (tűz).
Az időszakba eső Anyák napjára is készülünk.
Nyárelő
Röviddel Pünkösd után az üde zöld nyáriassá változik.
A nyár ünneplése testben és lélekben. A víz és a napfény együttes jelenléte a játékban és belefeledkezés örömének átélése. A játékok a szabadban történnek és minden pillanatukat a felszabadult öröm jellemzi. A kisgyermekek a nyár örömeit minden érzékükkel megélik. Táncolnak és énekelnek, szívesen vannak kint a szabad levegőn, a fényben és a melegben, szeretnek játszani vízzel és homokkal, ezek jelentik számukra a nyarat. A játékukra a serény tevékenykedés és vidámság mellett valami nyugalom vagy belefeledkezés ereszkedik.
Az iskolába menők befejezik munkáikat, lassan eljön a búcsú pillanata. Az utolsó napon elbúcsúztatjuk a nagyokat, megéljük a hiányt, amit távozásuk jelent.
A Galagonya Waldorf Óvoda bemutatkozó levele
Óvodánk 2014-ben kezdte meg működését Solymáron. Jelenleg 23 gyermekkel, délutános napirenddel működünk.
Alapelvünk, hogy a gyermekek a nevelés során testileg egészséges, lelkileg szabad, szellemileg kreatív emberekké váljanak, akik felnőve formálni tudják a világot, akarattal, erővel, és örömmel.
Legfőbb célunk, hogy a gyerekek egy szeretetteljes, figyelemmel kísért, nyugodt, de egyben életteli környezetben szabadon, bizonyos szabályok és szokások megtartása mellett éljék óvodai életüket. Ez biztosítja nyugodt, kiegyensúlyozott egyéni fejlődésüket a pedagógusok tisztelet- és szeretetteli figyelmével kísérve.
Érezhető, hogy manapság egy kisgyereknek nagyon nehéz „normális”, az ő igényeihez, szükségleteihez szabott életet élnie. Hogy ideje, nyugalma legyen saját ritmusú fejlődéséhez, hogy lehetősége legyen valódi tapasztalatokat szerezni a világról, tapintó, szagló, ízlelő és egyéb érzékein keresztül.
A mi óvodánkban valódi élet folyik. Hangos és eleven, nyugodt és bensőséges.
Segíti ezt a szoros napirend, hetirend, éves rend. Készülődés az ünnepekre, az ünnep csendes hangulata, a szülők figyelmes, segítő közösségének megtartó ereje. Fontos, hogy ők részesei napjainknak, igyekszünk bevonni őket az életünkbe, fontos együtt megélni dolgokat. Ez a törekvés egy olyan közösséget épített, ahol a gyerekek szeretetben vannak együtt, a szülők baráti kapcsolatokat ápolnak, nagy közös nyaralások és kirándulások vannak az évben többször is. Hisszük azt mindannyian, pedagógusok és szülők, hogy a szeretetteli odafigyelés, a közös gondolatok és célok olyan alapot képeznek a gyerekek számára, ami egész életüket meghatározhatja.
Óvodánk sok mindent kínál a fejlődő kisgyermeknek, aki azt veszi el a kínálatból, amire szüksége van. Minden gyerek mást és más időben, nincs két egyforma választás. Tudatosan és tervezetten alakítjuk a kínálatot, a lehetőségeket. Ápoljuk, hogy egy lassú, egyéni folyamatban a gyerek énjén keresztül kapcsolódni tudjon a világgal. A négy alapérzék ápolására, mely ebben az életkorban alakul, fejlődik, különös hangsúlyt fektetünk. Elvárások helyett biztonságot és védettséget nyújtunk a kisgyermekeknek.
Hisszük azt, hogy munkánkkal segíteni tudjuk a hozzánk tartozó kisgyerekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését, egy biztos és tartalmas alapot adva későbbi életükhöz.
Fenntartónk a Török Sándor Waldorf-pedagógiai Alapítvány, mely 1988 óta működik, és az első Waldorf intézmények létrehozója, támogatója volt. Fenntartásában működik a Waldorf Pedagógiai Intézet, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola és a Török Sándor Waldorf Óvoda is.
Köszönjük, hogy megtisztelte közösségünket e levél elolvasásával.
Für Ágnes
óvodavezető, a pedagógiai kollégium és a szülői kör nevében
Solymár, 2017.11.30.